|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 85 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Becali, George (Gigi Becali) 2013. február 13.HírsalátaÍGY NŐ AZ RMDSZ. Áll a bál Marosvásárhelyen az RMDSZ újjáalakuló közgyűlése miatt, mert az újjászervezési bizottság idő előtt lezárta a választási regisztrációt. Akik lemaradtak, ellenközgyűlést szerveznek, ugyancsak mintegy háromszáznyi, jegyzékre feliratkozott taggal. Mindkét csoport tisztújítást is szándékszik tartani, így a Transindex beszámolója szerint megeshet az is, hogy két elnöke lesz a helyi RMDSZ-nek. HIÁNYZIK EZER ÉV. Lucian Boia román történész több művében szembeszáll pályatársai több évszázados történelemhamisító praktikáival. Elismeri, hogy a mitológián alapuló román történetírás oly mélyen beágyazódott a román közgondolkodásba, hogy súlyosan befolyásolja az egész nép tisztánlátását, józan ítélőképességét. Ezzel hozható összefüggésbe a kommunizmus bukása után újult erővel feltörő kisebbségellenesség, a másság elutasítása, ami állandó kerékkötője az ország fejlődésének. Legutóbbi könyvében Boia tág teret szentel Erdély elrománosításának. Egyetlen olyan erdélyi város sem volt Nagy-Románia létrejötte után, amelyben a román lakosság meghaladta volna az összlakosság 50 százalékát, fogalmaz a szerző, aki szerint a modern kori Románia megteremtésében nagy szerepet játszó „idegen elemek” eltávolítása, elüldözése a mítoszokra alapozó román közgondolkodás kényszerítő eszközévé vált. (Történelemportal.ro) AZ A HÍR, AMIRŐL ŐK BESZÉLNEK. Összedőlhetett volna a világ, a román televíziók mégis csak a Gigi Becalira kiszabott ítélettel, a liberális pártból való kilépésével, Dubajból való hazautazásának körülményeivel foglalkoztak. Cristian Tudor Popescu a Gândulban meg is jegyezte, hogy a juhászból lett liberális politikus valódi fertőző góc a román társadalom számára. Hogy milyen mélyre jutott a hazai politikai osztály, a parlament, az időnként megszólaló primitív honatyák szavai s a tévék által futtatott közbeszólók szövegéből világosan kitetszik. Bár a prímet jó ideje Gigi Becali viszi, de Dan Diaconescu szerepeltetése sem vall kényes ízlésre. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2013. február 22.AutonómiaA 19. századi magyar nacionalizmus fantomjai időnként apró hősies görcsökkel küszködnek. Erre várnak az oláh nacionalizmus – legalább ennyire lobbanékony – fantomjai. Miközben mindkét fél felelőtlen, sietve bedarálják a témát, vészharangot kongatnak, a gyűlölet könnyeivel dagasztanak. A 19. századi magyar nacionalizmus fantomjai időnként apró hősies görcsökkel küszködnek. Erre várnak az oláh nacionalizmus – legalább ennyire lobbanékony – fantomjai. Miközben mindkét fél felelőtlen, sietve bedarálják a témát, vészharangot kongatnak, a gyűlölet könnyeivel dagasztanak. Nyilvánvaló, hogy egyetlen épeszű ember nem veheti komolyan egy-egy kampányban levő politikus vagy szentimentális vidéki ember követelődző ordításait. A mai Európa nem rajzol át országhatárokat, a múltat túlzottan eszményítő sovinizmus már nem hatásos, a birodalmi szeszély nevetséges. A mai világ gondjai másak. De a politikusok és a kemény témákra éhes újságírók számára ez nagyszerű lehetőség. Nem szabad elszalasztani. A mord tekintet, a keserűség, az üvöltés, az összeszorított álkapcsok, az égnek emelt ököl és a militáns folklór virágzik. Ennek van itt az ideje! De azt tapasztalom, hogy miközben az álmatlanságig odafigyelünk a székelyek autonómiatörekvéseire, nem veszünk tudomást azokról az „autonómiaküzdelmekről”, amelyek különböző szinten a románok között folynak. Romániának nincs szüksége idegenekre, hogy feldarabolódjon. Magától is felmorzsolódik. Szenvedélyesen, őrjöngéssel, vidámsággal. Tessék csak az államelnök és a miniszterelnök közötti „szecessziós” háborút követni. Önöknek van-e olyan érzésük, hogy ugyanazt az országot képviselik? Ketten kétfelé húznak. Egyik azt javasolja, hogy írásban kérjük a schengeni övezethez való csatlakozást, a másik azt mondja, hogy egy ilyen dokumentum teljesen haszontalan, és kívánatos lenne fölleltározni azokat a tényeket, amelyek megindokolják a (magától értetődő) kérelmünket. Miközben az ellenzék Európára voksol, a parlamenti többség az Oszmán Birodalom jelenkori megfelelőjét látja az Európai Unióban. A parlament jogilag „autonóm” akar lenni, az igazságszolgáltatás „autonóm” akar lenni, a parlamenti tagok azt szeretnék, hogy külön (azaz „autonóm”) kezelésben legyen részük, nem úgy, mint az egyszerű állampolgároknak. Azzal vádolják az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI), hogy túl nagy az autonómiája. Túlságosan „autonóm” az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), vagy jobban mondva attól függ, akitől nem kellene. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) sem túlságosan „autonóm”. A sajtó is „autonómnak” tünteti fel magát, nagy belső lovagi tornákat szervez. A magyarok románellenes dühe ifjonti, ellentétben áll azzal, hogy mekkora düh dúl Badea és Turcescu vagy Striblea között (bukaresti televíziós személyiségek – szerk. megj.). Hallották önök valaha a magyar kisebbség képviselőjét ordítozni, amint ellenfeleinek azt kívánja: „kínokban halljanak meg”? Amire nyugati szomszédaink leigáznának, megtörténhet, hogy egymást lemészároljuk, és tálcán felkínálunk egy „kihalt országot”. A politikusok nem akarnak politizálni. „Marni, szétszakítani” akarnak – Mircea Diaconu dixit. A pannóniai támadók húsát? Nem, csak bizonyos „román testvérek” húsát! Amikor látod, mit mondanak a demokrata-liberálisok (PDL) a szociálliberálisokról (USL) és a szociálliberálisok a demokrata-liberálisokról, vagy amikor hallod, mit mond egyik liberális a másik liberálisról és egy-egy szociáldemokrata egy-egy liberálisról, vagy egy-egy liberális egy-egy szociáldemokratáról, amikor látod Dogaru ezredes „nagy hadmozdulatait” (melyeket a kormányzat szimpátiával szemlél, vagy netalán írott beleegyezéssel bátorít), amikor hallod, miként beszél Gigi Becali egy-egy honfitársunkkal és főleg egy-egy honfitársnőnkkel, amikor látod a különböző talkshow-k meghívottjaként, ahogy rátámad egyik politikus a másikra, amikor látod, miként beszél néha az államfő saját országának egy-egy állampolgáráról, és hogyan beszél egy-egy román ember a saját államelnökéről, nem győzöd eleget kérdezni: hány Románia létezik? Valóban Romániát képviselik a jelenlegi európai parlamenti képviselők? A színteret elözönlik a harmad- és negyedrendű személyiségek, akik saját Romániájukra hivatkoznak, de nincs kapcsolatuk a más emberek Romániájával. A románok közötti gyűlölet nem tűnik alábbvalónak egy univerzális románellenes összeesküvésnél. Ami engem illet, úgy érzem, egy elkobzott Romániában élek. Televíziót nézek, újságot olvasok, hallgatom a politikusok szónoklatait, és idegennek érzem magam. Csaknem mindannyian gúnyt űznek intellektuális „autonómiámból”, hazaszeretetemből, szolidaritás iránti igényemből. Mindegyikük rosszindulatúan harcol saját karrierjéért, ködös dicsőségéért, sérthetetlen jogosítványaiért. Mindegyikük azt akarja, hogy igaza legyen, saját nyugalmam, a nemzeti jómodor, saját gondolataim szabadságának rovására. Ha oda jutottunk, hogy így néz ki a saját országom, akkor tétovázás nélkül kérek a lelkemnek egy csipetnyi autonómiát! Andrei Pleşu Megjelent az Adevărul 2012. február 11-i számában. Fordította: Kiss Ferenc Krónika (Kolozsvár), 2013. május 24.ÉrtékrendGigi Becali rácsok mögé küldésével nemcsak a hűvösre került – korábban érinthetetlen – politikai és üzleti nagyhalak gyűjteménye növekedett, hanem komoly kérdéseket is felvet a sajtó és a politikum értékrendjével kapcsolatosan. A félanalfabéta juhászlegényt ugyanis a sajtó fújta fel mesterségesen: bármit mondott „breaking news”-ként tálalta számos médiacsatorna, minden lépést a nyilvánosság elé hozták, szinte a csapból is Becali folyt, sőt, 4 éve még kampányt is szerveztek előzetes letartóztatása ellen! Mindezek nélkül Becali ismeretlen maradt volna, a sajtó viszont országos sztárt csinált belőle. Milyen értékrend uralkodik a román sajtónál, hogy idáig süllyedtek a dolgok? Az értékrend és a felelősség kérdése azonban nemcsak a sajtóra érvényes. Becali politikai karrierje nem csak a médiaszereplés eredménye, nem saját pártocskája révén került be a parlamentbe, hanem az USL révén, annak PNL-s oldaláról. Annak a Crin Antonescunak a személyes támogatásával, aki 2009-es elnöki kampányában „jóérzés forradalmat” ígért, s aki tétlenül nézte, amikor az új szerzemény Becali szenilisnek nevezte a PNL – kommunista börtönöket is megjárt – nagy öregjeit! Antonescunak semmilyen kifogása sem volt ez ellen, sőt, Becali a PNL javaslatára került be a parlament igazságügyi bizottságba! Milyen értékrend irányíthatja az államelnöki álmokat dédelgető Antonescut, amikor ilyen „erkölcsös” „szakértőt” segít nemcsak a parlamentbe, hanem annak igazságügyi bizottságába is? Antonescu könyörtelen a kritikus hangokkal, a minap is 12 embert zárt ki pártjából, miközben kiáll a korrupció-gyanúsak (Becali, Fenechiu) vagy a szekus múltúak (Roşca Stănescu, Voiculescu) mellett – akár az USL létét is veszélyeztetve ezáltal! Az USL vezetői megsiratták Becalit (Antonescu és Zgonea), illetve szimpatikusnak nevezték (Ponta). Egyáltalán milyen értékrend uralkodhat náluk, ha szimpatikusnak és sajnálatraméltónak tekintik az alpári modorú, jobbra-balra sértegető, számos törvénytelen ügybe keveredett, gazdagságával és vallásosságával kérkedőt? Kiknek köszönhető, hogy a parlament hemzseg a szélhámosoktól? Kik állítják össze és milyen kritériumok alapján a jelöltlistákat? S aztán felháborodnak, hogy a parlament presztízse a bányabéka szintjén. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2013. május 29.Markó Attila frigidnek nevezte MacoveitCsak néhány óráig volt olvasható Markó Attila sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselő Facebook-oldalán a bejegyzés, amelyben azt a következtetést vonja le a Gigi Becali körül kialakult médiahisztéria apropóján, hogy Monica Macovei EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter frigid. „Csak akkor van orgazmusa, ha rács mögött lát embereket. Kíváncsian várom, milyen arckifejezést ölt majd akkor, amikor az én ügyemben is végleges ítéletet hirdetnek. Meggyőződésem, hogy hevesen dolgozik azon, hogy ugyanazt az élvezetet tükrözhesse” – állt a közben már törölt bejegyzésben. Markó Attila ugyanazon a közösségi portálon jelezte, hogy személyesen törölte a Macovei asszonyra vonatkozó bejegyzését. „Ha valakit megbántott, elnézést kérek. Azt azonban hozzáteszem, hogy az igazságon nem változtat. Az igazságtalanságon sem... Ha nekem nem hiszik, akkor kérdezzék meg Nagy Zsoltot, vagy Borboly Csabát a pénteki kihallgatás apropóján. Vagy azt a számtalan és névtelen embert, akiknek nem adatott meg a médiafigyelem” – fogalmaz az RMDSZ képviselő. Később internetes honlapján is visszatért a témára a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt meghurcolt és három éves börtönbüntetésre ítélt honatya. „Ma a Facebook-oldalamon Monica Macovei hozzáállását bíráltam. Élesen, elkeseredetten, mondhatni segélykiáltóan – és sértően. Kifogásoltam, hogy minden mediatizált fickó bebörtönzését követően fóbikusan annak a félelmének ad hangot, miszerint valahol, valakik abban spekulálnak, hogy az illető fickót kegyelemben részesítsék, és kihozzák a dutyiból” – írja. Markó sérelmezi, hogy az igazságszolgáltatási szervek „teljesítményorientáltak”, „ötéves tervet valósítanak meg”, „az országjelentések kedvéért működnek”. „Minden jel arra mutat, hogy az egykoron kitalált Országos Korrupcióellenes Ügyészség a néhai rettegett politikai rendőrség, a szekuritáte helyét vette át, de immár professzionalizált eszköztárral, modern technikai felszereléssel” – fogalmaz az RMDSZ-es honatya. Szerinte a korrupcióellenes küzdelem elfajult. Felteszi a kérdést, hogy hallottunk-e még a fülön csípett vámosokról, az energia-maffiáról, az ingatlanpiac manipulátorairól, az erdőtarolókról stb. „Ezzel szemben van egy égbekiáltóan igazságtalan Mikó-ügy, egy magyar minisztert elítélnek, mert kezdeményezett egy kormányhatározatot, miközben felmentik azt az igazságügy-minisztert, aki ugyanazt a határozatot törvényességi szempontból ellenjegyezte, egy magyar megyei tanácselnököt és egy halom más embert azért hívatnak be, mert a felfüggesztett elnök bement a munkahelyének IS otthont adó épületbe – egy rádióinterjúra. Mi lett volna, uram-bocsásd, ha mondjuk pisilni ment volna be oda?” – háborog Markó Attila. A honatya elismeri, hogy bizonyos értelemben szubjektivitással, elfogultsággal lehetne vádolni, de felteszi a kérdést, hogy mit keres a vádiratában a nemzetiségére való utalás. Markó Attila leszögezi, nincs semmi kifogása Monica Macovei személyével szemben, nem kérte és nem is kérni Adrian Năstase vagy Gigi Becali megkegyelmezését, rehabilitációját. „De mindenek fölött álljon ott az igazság! A bűnüldözés nem statisztika, nem tervteljesítés. Ha valaki bűnös, fizessen. Ha ártatlan, akkor viszont szálljanak le róla. Ne legyen egy bíró vagy a bíróság represszió, államosítás, megfélemlítés eszköze! Mert sajnos azzá tette a Macovei-féle mentalitás, miszerint mindenki főbenjáró bűnös, csak még nem kapták el… Én azért vállaltam, hogy képviselő legyek, hogy mindig hallassam a hangom, ha igazságtalanságot észlelek. Engem nem azért választottak meg, hogy hallgassak! Nem azért, hogy beletörődjek abba, hogy fejem fölött már rég eldöntötték sorsomat! Nem azért, hogy feladjam elveimet! Rám alapfokon három év letöltendőt róttak ki. Nekem nincs veszíteni valóm!” – írja Markó Attila. www.slagerradio.ro / maszol.ro Erdély.ma 2013. június 10.AggodalomVissza-visszatérő „érv” a román politikában, hogy a magyar közösségi igényeket, főleg a székelyföldi önrendelkezést már csak azért is meg kell tagadni, mert ha nem teszik, akkor a helyi többségben levő kisebbség bezárkózik, nem tanulja a román nyelvet, és – túl azon, hogy ez megengedhetetlen ebben az önmagát toleránsnak, demokratikusnak és európainak nevező államban – szegény elmaradott székelység nem fog érvényesülni a román környezetben. Ez az aggodalom folyton felmerül azokban, akik egész sor „történelmi bizonyítékkal” és „személyes tapasztalattal” rendelkeznek arról, hogy valójában civilizálatlan ázsiai nép maradt a magyar, és emiatt semmiféle jogot nem formálhat arra, hogy beleszóljon az ország alaptörvényébe, közigazgatási felosztásába, fejlesztésébe, orvosképzésébe és egyáltalán, bármibe. Ez a nóta elég régóta ismerős, és az sem újdonság, hogy nemcsak a szélsőjobb oldalról, hanem a kormánykoalícióból, a nemzeti retorikára elvileg kevésbé hajlamos szociáldemokrata és a már aggasztóan nacionalistává torzult liberális pártok soraiból is hallani lehet. Pedig ott igazán tudhatják, hiszen saját statisztikáik, kimutatásaik is igazolják – amihez egyébként elég lenne egyszerűen nyitott szemmel járni –, hogy nem Székelyföld a legszegényebb vidéke az országnak. A baj viszont éppen az, hogy a törvényhozással és országigazgatással megbízott vezetők nem nagyon akarnak nyitott szemmel járni. Mert az rendben van – illetve nincs rendben, de a bukaresti eszköztárhoz tartozik –, hogy a magyar veszéllyel való riogatással próbálják elterelni a figyelmet a nagyobb gondokról, de amit ezzel takargatni próbálnak, az maga a nagy üresség. Hisz egyévi országlás után sem látni gazdasági fellendülést, az egészségügy és a tanügy továbbra is ezer sebből vérzik, a beruházások akadoznak, a fiatalok elvándorolnak, útjaink is egyre lyukasabbak, akárcsak a zsebeink. Épkézláb jövőépítő elképzelést nem hallottunk, mindenki másról beszél: Gigi Becaliról vagy a túlzó magyar követelésekről. Pedig ennél azért nagyobb a tét. Jó lenne, ha nemcsak hangulatkeltéssel foglalkoznának azok, akik az ország sorsáról döntenek: jó lenne, ha már a románokért is kezdenének aggódni. Tudniillik ők sem nagyon érvényesülnek saját hazájukban. És attól sem lesz jobb sorsuk, ha az erdélyi magyaroktól minden jogot megtagadnak. Mi elsősorban azért aggódunk: ezt nem tudatosítják azok, akik olyan elszántan akarnak jót nekünk, kisebbségieknek, hogy a többséget észre sem veszik nagy igyekezetükben. Így ugyanis nagyon hiteltelen ez az irántunk való atyáskodó jóindulat. És borzasztóan kevés országkormányzó programnak. Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. június 14.Érdekvédelem a nemzetközi gyepenAz RMDSZ végre felfedezte magának azt a nagy befolyással bíró nemzetközi fórumot, ahol rövid időn belül látványos eredményeket lehet elérni érdekvédelmi kérdésekben. A labdarúgás hullámzó, milliókat megmozgató világa sokáig fekete pontként sötétlett a szövetség látókörében, ugyanis az erdélyi magyar politikusok erős érdeklődés vagy érdekeltség hiányában fittyet hánytak az amúgy a romániai közéletre alaposan kiható jelenségre. Pedig ami a romániai stadionokban történik, nyers, de igaz megjelenési formája annak, amit százak, ezrek gondolnak. Például rólunk, erdélyi magyarokról. A fájdalmasan visszhangzó, „Ki a bozgorokkal az országból!" rigmus után tavasszal egy újabb fejezet nyílt az utálat kifejezésében: Kolozsváron magyar zászlót égettek. Az RMDSZ („hiánypótló intézményként") az év elején indította be a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot, amely révén először a romániai porondon tett feljelentésekkel sikerült eredményeket elérni, majd – egy későbbi sértő transzparens ügyében a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséghez elküldött panaszlevélnek köszönhetően – már a nagyvilág is megtudta, hogy itt valami nincs rendben: ítélkeztek és büntettek. Az RMDSZ a héten újabb levelet küldött a gyűlöletkeltést szigorúan elítélő FIFA-nak, ami ismét kiakasztotta Mircea Sandut. A román futballszövetség elnöke habzó szájjal esett neki a szövetségnek, amelynek szerinte csak az a célja, hogy kitiltassa a nézőket a szeptemberi bukaresti román–magyar világbajnoki selejtezőről. Miközben a korábban hasonló módon megbüntetett magyar szakszövetség azonnal bocsánatot kért, és közölte, mindent megtesz, hogy kiszorítsa a stadionokból a gyűlölködést, Sandu makacsul tagad és vádol. Politikai beavatkozást kiált éppen akkor, amikor a hűvösre tett Gigi Becali Steauájának esetleges európai kizárása ügyében még a kormányfő is szót emelt: nehogy már megbüntessék azt a csapatot, amely egyfajta boldogságforrás, „társadalmi jelenség" Romániában. Bízzunk abban, hogy a FIFA mindenki előtt felfedi: a magyargyűlölet sajnos szintén társadalmi jelenség, ennek pedig következményei kell hogy legyenek. Kezdetnek a futballpálya is megteszi. Páva Adorján Krónika (Kolozsvár) 2013. szeptember 11.HírsalátaPOTTYANTÓSBAN AZ ÉLEN. Az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentése szerint a románok 40,7 százalékának az udvaron van az illemhelye, míg Bulgáriában ez az arány csak 25 százalék. A harmadik helyen Lettország áll 15,8 százalékkal. Az ellenkező oldalon Dánia, Spanyolország, Hollandia és Svédország foglal helyet, ahol nincs is ilyen vécé. Románia a gyerekhalandóság toplistáját is vezeti 9,4 százalékos aránnyal, bár a helyzet 2001 óta – amikor ez 18,4 százalékos volt – sokat javult. A második helyen Bulgária áll 8,5 százalékkal. Az európai átlag 3,9 százalékos ezer újszülöttre számolva. A román állampolgárok 29 százaléka él súlyos nélkülözésben, őket csak a bolgárok előzik meg, akik esetében 44 százalékos az arány, és a lettek, akiknek 31 százaléka él nehéz körülmények között. A románokat csak a lettek előzik meg az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit illetően: a romániai nők 9,8 százaléka, a férfiak 14 százaléka mondta azt, hogy korlátolt a hozzáférhetősége. (Mediafax) NEM SEGÍTENEK A CSILLAGOK. Crin Antonescu egyetlen nap leforgása alatt kétszer próbálta kirántani a széket Victor Ponta alól – írja az Evenimentul zilei. Először, amikor a szocialista főpolgármester, Sorin Oprescu kóborkutyás népszavazását szólta le, másodszor, mikor bejelentette, hogy ő és pártja ellenzi a verespataki aranykitermelést, de minderről egy szóval sem tájékoztatta koalíciós partnereit. Szegény Ponta most törheti a fejét, miért nem is működött kettejük között az a transzcendens kapcsolat, melyről korábban oly gyakran beszélt. FOGSÁGBAN A PARLAMENT. A nyílt konfliktus miatt, mely az elmúlt napokban egyre nyilvánvalóbbá vált, a parlament Crin Antonescu és Victor Ponta fogságába esett, ráadásul az utóbbi napokban végzett közvélemény-kutatásokból kiderült: mind Antonescu, mind Traian Băsescu népszerűsége 17–17 százalékon áll. Antonescu egyre lejjebb kerül, míg a csúcson marakodók miatt Băsescu egyre erősödik – írja a România liberă. MÁS BÖRTÖNBE VÁGYIK BECALI. Szellemi terrorra panaszkodik, ezért áthelyezését kéri a jilavai börtönből George Becali. Szerinte ugyanis a jilavai fegyőrök „terrorizálják” és „pszichikai kínzásnak” vetik őt alá. Mindez abban nyilvánul meg, hogy drákói szigorúságú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak vele szemben. Állandóan őrzik, a fegyintézet udvarára nem a többi rab, hanem csupán egy fegyőr társaságában mehet ki sétálni, és a cellája ablakait is elsötétítették, hogy ne filmezhessék le maroktelefonnal. Becali ezért azt kéri, hogy szállítsák át a kevésbé szigorú Poarta Albă-i börtönbe. (Realitatea) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. október 17.Gazdag és „szegény” romániai milliomosokRomániában több mint 10 600 ember rendelkezik egy millió dollárnál nagyobb összeggel, bankszámlával. Az országnak azonban csupán egyetlen dollármilliárdosa van – amint az a második legnagyobb svájci bank, a Credit Suisse Global Wealth Report 2013 című összesítéséből kiderül. Románia: 10 600 dollármilliomos A nem egészen 20 millió lakosú Romániában tehát nagyjából 19 ezer állampolgárra jut egy-egy dollármilliomos. Pénzügyi szakemberek szerint ez viszonylag nagy arányszám, tekintetbe véve azt, hogy Románia az Európai Unió egyik legszegényebb államai közé tartozik. A romániai milliárdos után a két leggazdagabb román vagyona 500 millió dollár fölött van, őket követi 17 személy, aki 100 és 500 millió dollár közötti vagyonnal rendelkezik. A rangsorban további 31 személy következik, 50 és 100 millió dollár közötti vagyonnal, 406 ember 10 és 50 millió dollárral rendelkezik, 721 román állampolgár pedig 5 és 10 millió dollár közötti vagyont gyűjtött. A rangsor végén 9449 „szegény dollármilliomos” található, „mindössze” 1-5 millió dollárral. Pénz és kontinensek. A leggazdagabb földrész Észak-Amerika, amely 2005 után most nyerte vissza először ezt a címet, elsősorban az Egyesült Államokbeli ingatlanpiac újbóli megerősödése és a tőzsdei indexek megugrása nyomán. Észak-Amerika lakosságának vagyona 2012 júliusa és 2013 júliusa között 12 százalékkal növekedett, és elérte a 78 900 milliárd dollárt. Az ázsiai-csendes óceáni térségben ugyanebben az időszakban a lakosság vagyona 3,7 százalékkal csökkent, és visszaesett 73 900 milliárd dollárra, elsősorban Japán gazdasági visszaesése miatt. Az európai lakosság vagyona a jelzett időszakban 7,7 százalékkal nőtt, és meghaladta a 76 000 milliárd dollárt. Világviszonylatban a lakosság vagyona úgyszintén nőtt: a növekedés mértéke 4,9 százalékos volt, a fölgolyó lakossága így 241 000 milliárd dollárral rendelkezik. A gazdasági-pénzügyi válság a milliomosokat is érintette: a Capital című folyóirat tavaly még hat román dollármilliárdosról tudott. Ismertebb hazai milliomosok Az egyetlen román dollármilliárdos a 49 éves Frank Timiş, akinek vagyonát 1,7-1,75 milliárd dollárra becsülik. A Capital című folyóirat szerint tavaly is ő volt a leggazdagabb. Frank Timiş élete valóságos regény: 16 éves volt, amikor disszidált Romániából, a Temesvárról Triesztig vezető 1500 kilométeres utat gyalog tette meg. Olaszországból Ausztráliába vezetett az útja, ahol először bányában dolgozott. Jelenleg bányakitermeléssel foglalkozó vállalkozó, kezdeményezésére alakult meg a verespataki aranykitermelésre létrehozott Rosia Montana Gold Corporation vállalat. Frank Timiş a Sierra Leone-i gyémántkitermelő African Minerals valamint a kazahsztáni kőolajra szakosodott Eastern Petroleum Corporation tulajdonosa. Részvényese a Regal Petroleum és az Europea Goldfield vállalatoknak is. Frank Timis bőkezű is: szponzorizál egy romániai kolostort, egy maláriás gyermekek számára gyógyszereket előállító angliai gyógyszergyárat, iskolát épített Sierra Leonában. A ranglista második helyén a 73 éves neves teniszező, Ion Ţiriac szerepel, 850-900 millió dolláros vagyonnal. Vállalkozásai elsősorban a pénzügyi és bankvilágban, a gépkocsiiparban valamint az építkezésben vannak. Az UniCreditŢiriac Banc 40,4 százalékos részvénycsomagjának tulajdonosa, 44 százalékkal érdekelt az Allianz-Ţiriac biztosító társaságban, de részvényese a Globe Round valamint a Bucharest International Center társaságnak is. Ingatlanjai vannak Münchenben, Monte Carlóban és Párizsban. A harmadik helyen álló 45 éves Gruia Stoica vagyona 530-550 millió euró. Jelenleg a román államvasutak áruszállító részlegét kívánja megvásárolni, elsősorban idegenforgalommal és vasúti szállítással foglalkozik. Az áruszállító részleg megvásárlásáig nagyrészt kerülte a nyilvánosságot, arról sem nyilatkozik, miként vágott bele az üzleti tevékenységbe. Gazdasági elemzők szerint néhány évvel ezelőtt még csak kis részvénycsomagok voltak a tulajdonában, vagyona nagy része más személyek nevén volt. A Román Vasúti Csoport, a piski Reva és a páskányi Temar mellett cégei vannak Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában, Ukrajnában, Montengróban és Mozambikban. Dinu Patriciu vagyonát 2012-ben még 850 millió euróra becsülték. A válság miatt azonban számos vállalkozása tönkrement. Elsősorban az építkezésben volt érdekelt, amelyet a válság esztendei a leginkább érintettek. Gigi Becali úgyszintén sokat veszített a válság idején. Jóllehet néhány évvel ezelőtt vagyona még meghaladta az egymilliárd eurót, jelenleg mintegy 300 millió euróval jegyzik. Elsősorban a labdarúgásba és az ingatlanpiacba fektetett be. A gazdag emberek országai A legtöbb dollármilliárdos az Egyesült Államokban van: számuk 326. Az Egyesült Államokban él egyébként a legtöbb dollármilliomos, számuk eléri a 13 200 000-at. Közülük 629 vagyona 500 millió dollár és egymilliárd dollár között van. A világranglista következő helyeit Japán, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia foglalja el. Japánban 2 650 000 dollármilliomost tartanak nyilván, de az ország dollármilliárdosokban is jól áll, számuk eléri a 16-ot. A gazdagok számát tekintve Európában Franciaország vezet: 2 210 000 ezer dollármilliomosa és 17 dollármilliárdosa van. Németország ugyan „csak” 1 730 000 milliomost mondhat magáénak, 46 dollármilliárdosával azonban túlhaladja Franciaországot. Nagy-Britanniában 1 520 000 dollármilliomos és 28 dollármilliárdos él. Ausztriában 205 ezerre teszik a dollármilliomosok számát, az ország 5 dollármilliárdossal is rendelkezik. A román vendégmunkások „kedvenc országában”, Olaszországban és Spanyolországban 1 450 000 illetve 400 000 dollármilliomos él – egyikük sem román. Az egykori szocialista országok közül Lengyelország áll a legjobban: a 44 millió lakosú országban négyszer több a milliomos, mint Romániában, a dollármilliárdosok száma pedig 3, de Csehországban is csaknem háromszor annyi milliomos – 28 400 – él, mint Romániában, milliárdosainak száma pedig szintén 3. Maszol.ro 2013. december 30.Mi történt 2013-ban? (A múlt év) – 1.Nagyszerű dolgok történtek Romániában, a mi életünkben és a nagyvilágban is 2013-ban. Siker sikerre halmozódott. Csak távirati stílusban tudunk felsorolni egypárat mindezekből. Sikerült Adrian Năstasénak kijönnie a börtönből. Gigi Becalit és még néhány magas rangú szélhámost viszont sikerült bezárni. Lóhúst vittünk ki, illetve mások vitték ki marha helyett, csak sikeresen ránk fogták. Koldusokat viszont állandó jelleggel tudunk exportálni. Folyamatos a panasz az egészségügyre, pedig voltak olyan estek, amikor még a szimulánsokat is sikerült meggyógyítani, és ezért szép pénzeket bezsebelni. Közben a mentősök nagy hatékonysággal értesítették a jobban fizető temetkezési vállalkozókat a sikertelenül újjáélesztett áldozatokról, és azokat a legügyesebb vállalkozók jó pénzért el is temették. A tanügyben újabb sikeres érettségi vizsga zajlott a nyáron. Kovászna megye is az élvonalban végzett – hátulról. Állandóan és sikeresen zajlott a régiósítás, decentralizálás. Folyamatosan zajlott és zajlik Verespatak és a palagáz-kitermelés elleni harc. Sikerült jóváhagyatni a ciános aranybányászatot, majd sikerült megtiltani. Most ismét a jóváhagyatáson dolgozik a kormány. Sikerült megakadályozniuk a tüntetőknek a palagáz-kitermelést Moldvában. Nálunk, Kommandón lehet, sikeresen megvalósítják. Bukarestben megoldották a kóbor kutyák problémáját. Új törvényt is hoztak, így az akció sikeres lehet az egész országban. Remélhető, hogy még sok évig lehet vele foglalkozni sikeresen. Sikeresen vetette fel Băsescu elnökünk Moldova Romániával való egyesülését. Bár inkább mi szeretnénk egyesülni velük, mint ők velünk. A Nemzetközi Valutaalappal is sikeresen tárgyalunk, és egyfolytában. Ezért sikerül kölcsönt kapnunk tőlük, ha sikerül megvalósítanunk, amit ők kérnek. Sikerült elkerülni, hogy a román válogatott (a magyarhoz hasonlóan) kijusson a brazíliai futball-világbajnokságra, és így megelőzni egy estleges ottani kudarcot. Idén is rengeteg autópálya-darabkát adtunk át a forgalomnak. Egyetlen egészet sem, mert az még nem jött össze, de sikerült olyan szakaszokat építeni, amelyek a semmibe, illetve a mezőbe vezetnek. Ezen nem kell csodálkoznunk, mert nálunk sok minden sehová sem vezet. Az éppen most átadott szakaszon lezajlott az első sikeres tömegkarambol is. De a világban is történtek jelentős események. Hodorkovszkij, a volt orosz olajmágnás is kijött a sittről és Oroszországból. Irakban és Afganisztánban állandóan sikeres terrorcselekményeket hajtottak végre a szélsőségesek. Ugyanakkor remény van arra, hogy máshol is lesznek ilyenek. Közben Amerikának sikerült lehallgatnia a világot, úgy látszik, a terroristákon kívül, mert azok folytatják sikeres akcióikat. Európában nagy árvíz volt a Dunán, Németországtól kezdve egészen Szerbiáig. Volt, aki úszott, volt, aki megúszta. Észak-Korea sikeresen fenyegette a világot atomtámadással. És ezt sikerült elkerülni. Lemondott a régi pápa, de sikerült helyette másikat választani Ferenc pápa személyében. És végül megszületett a kisded, akit a világ úgy várt, mint a Megváltót. No nem Jeruzsálemben, és nem karácsonykor, hanem Londonban a háromnevű angol trónörökös: György Sándor Lajos. Kuti János Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. január 15.Több ezer elítélt szabadul februártólTöbb ezer elítéltnek jelent idő előtti szabadulást az új büntető törvénykönyv február elsejei hatályba lépése – közölte kedden az Antena 3 hírtelevízió. Az új Btk. enyhébb büntetési tételeteket ír elő egy sor bűncselekménynél, emiatt sok olyan elítélt hamarabb szabadul, aki már letöltötte az adott bűncselekményre kiszabható maximális büntetést, mások pedig a reméltnél hamarabb kérhetik feltételes szabadlábra helyezésüket. Minden büntetésvégrehajtó intézetben különbizottság elemzi egy-egy bíró vezetésével, hogyan érinti az egyes elítélteket az új Btk. A Romániában börtönben lévő 31 ezer elítélt közül eddig 19 ezernek a dossziéját tanulmányozták át. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy összesen mintegy hatezer elítélt kérheti szabadlábra helyezését az új Btk. alapján. Az Antena 3 szerint ezzel a hullámmal szabadlábra kerülhet Gigi Becali politikus-futballmecénás is: a Steaua futballklub szponzora – akit 2009-ben az Európai Parlament, 2012-ben pedig a bukaresti képviselőház tagjává választottak – tavaly májusban került rács mögé, miután korrupcióért és önbíráskodásért három és fél éves szabadságvesztésre ítélték. A médiában már korábban is vita alakult ki arról, hogy milyen hatása lehet, ha rövid idő alatt több ezer köztörvényes bűnöző kerül szabadlábra. A Szociáldemokrata Párt ugyanis decemberben egy amnesztiatörvényt is el akart fogadtatni a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva: ennek megszavazását végül a koalíciós partner ellenkezése miatt a februárban kezdődő tavaszi ülésszakra halasztották. Az amnesztiatörvény módosítása lehetővé tenné, hogy teljes büntethetetlenséget élvezhessenek Romániában azok, akik legfeljebb hatéves szabadságvesztéssel büntethető bűnöket követtek el, illetve közkegyelemben részesüljenek azok az elítéltek, akiket legfeljebb hétéves szabadságvesztéssel büntethető bűnökért ítélt el a bíróság. A média szerint a PSD amnesztiatervezetének elfogadása esetén a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Năstase volt miniszterelnök is kiszabadulna a börtönből. Népújság (Marosvásárhely), 2014. január 20.Igazságügyi csörte Năstase és Băsescu között – Frunda Pontát védiA Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnál (CSM) tett panaszt a január hatodikán korrupció miatt jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélt volt miniszterelnök, Adrian Năstase Traian Băsescu államfő ellen, mivel az szerinte egy, az ítélet kihirdetése előtt tett kijelentésével megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az azóta börtönbüntetését töltő Năstase szerint az államfő január hatodikán délelőtt a B1 hírtelevízióban azt mondta: „Năstase olyan klientúrarendszert hozott létre, amelyet nehéz volt és mai is nehéz felszámolni.” Néhány órával ezt követően őt szabadságvesztésre ítélték. Az exkormányfő szerint mivel az ügy még folyamatban volt, Băsescu megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezt annak analógiájára állította, hogy Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke csütörtökön azt mondta: Victor Ponta kormányfő megsérthette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor az ítélethirdetés előtt azt mondta: George Becali, a korrupció miatt elítélt volt PNL-szenátor és a korrupció miatt alapfokon szintén elítélt volt közlekedési miniszter, Relu Fenechiu jó ember. Frunda megvédi Pontát Eközben Frunda György volt RMDSZ-es szenátor, Victor Ponta miniszterelnök tiszteletbeli tanácsosa szembe ment a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontjával: Frunda szerint a kormányfőnek jogában állt bírálni az igazságszolgáltatást. Úgy vélte, más európai politikusokhoz hasonlóan Pontát is megilleti a jog, hogy kritizálja a bírákat. Frunda György„Victor Pontának jogában áll az igazságügyet bírálni, ugyanúgy, ahogy Orbán Viktor magyar kormányfő is tette, aki két héttel ezelőtt a budapesti igazságszolgáltatást bírálta, mivel az helyt adott a bankok egy csoportja által benyújtott fellebbezésnek egy kormányrendelet ellen, és ezt jogában is állt megtenni. Ugyanúgy, ahogy Hollande francia elnöknek vagy Chirac volt államfőnek, akik nem egyszer véleményt nyilvánítottak a jogerős ítéletek kapcsán. Rendelkeznünk kell annyi méltósággal és gerincességgel, hogy kiköveteljük: bennünket is ugyanazon mércék és szabályok alapján kezeljenek, és a jogállamiság alapelveit Romániában is ugyanúgy alkalmazzák, mint Brüsszelben vagy más európai fővárosokban” – jelentette ki Frunda. Az igazságszolgáltatás túlhatalma? Ennek fényében leszögezte: nem ért egyet a CSM által elfogadott nyilatkozattal, miszerint a kormányfő megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Szerinte az ilyen hozzáállás azt eredményezi, hogy az igazságszolgáltatás egy jogállamban elfogadhatatlan befolyásra tesz szert. Hozzátette: ahogy az igazságügy megnyilvánul a miniszterek vagy honatyák ügyeiben, a másik két hatalmi ágnak, a törvényhozó és a végrehajtó intézménynek is jogában áll véleményt nyilvánítani a jogerős ítéletekről, azzal a megkötéssel, hogy nem befolyásolhatják az ítéletet, és nem sérthetik meg egy becsületes bíró jó hírnevét. A CSM csütörtökön határozott úgy, hogy Victor Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és rontotta annak hitelét, amikor azt mondta: az Adrian Năstase volt miniszterelnök elleni, négyéves szabadságvesztésről szóló ítélet politikai alapon született. Balogh Levente Székelyhon.ro, 2014. október 14.Gyűlöletkeltés a közvitábanAz új polgári törvénykönyv előírásai Pénteken délelőtt a Maros Megyei Könyvtár Amerikai Sarok (American Corner) részlegén Cristina Lupu, a Független Újságíró Központ programigazgatója több megyénkbeli újságíróval találkozott, akikkel megosztotta tapasztalatait arról, hogy miként jelentkezik a gyűlöletkeltés a közvitában, különös tekintettel a választási kampányra. Kevesen tudják, hogy ezt az új polgári törvénykönyv börtönnel bünteti. A központ középiskolás diákokkal készített egy felmérést arról, hogy különböző államelnök-jelölteknek milyen politikai diskurzusuk volt, s ebben miként jelentkezett az etnikai, vallási megkülönböztetés, a különböző embercsoportok iránti gyűlöletkeltés, a szexuális diszkrimináció. Ebben élen jár Gigi Becali, Dan Sova, de sokan mások is használtak a televíziócsatornák vitaműsoraiban a törvény által tiltott megbélyegző kifejezéseket. A véleménynyilvánítás a demokrácia alappillére, de vannak egyes esetek, amikor ezek korlátozhatók – ezzel az axiómával indította el az újságírókkal való beszélgetést Cristina Lupu, majd közösen kifejtették, hogy milyen esetekben indokolt a különböző csoportok vagy a magánszféra, illetve államérdek céljából megtiltani azt, hogy bizonyos információk a nyilvánosság elé kerüljenek. Mint ismeretes, a törvényalkotók, illetve a szakma máig sem tisztázta azt a kérdést, hogy szükség van-e médiatörvényre? Romániában jelenleg az alkotmány bizonyos cikkelyein és az audiovizuális törvényen kívül nincsen olyan jogszabály, amely kizárólag a médiára vonatkozna. Illetve az új polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv tartalmaz olyan előírásokat, amelyek az állampolgárokat védik bizonyos jól meghatározott esetekben. Ezekről esett szó részletesebben is a beszélgetéseken. Az ország alaptörvénye leszögezi, hogy tilos bárminemű diszkrimináció, faji, nemi, vallási, etnikai megkölönböztetés, a gyűlöletre uszítás, obszcén megnyilvánulás. Az alkotmány a szerző mellett a kiadót, a médiacég tulajdonosát teszi felelőssé az említett tiltott megnyilvánulások nyilvánosságra juttatásáért. A tiltásokat a polgári törvénykönyv 74. és 75. cikkelye tartalmazza, jó, ha ennek előírásait ismerik a médiában dolgozók, illetve azok, akiknek kapcsolatuk van a sajtóval vagy közszereplők. Az előadó külön kiemelte, hogy az internetes tartalom, a közösségi oldalak is nyilvános térnek számítanak az Európai Emberjogi Bizottság jogszabályai szerint, így az itt megjelenő sértő kijelentésekért is felelősségre lehet vonni az elkövetőt. Ezekért elsősorban az oldalt működtető, másodsorban pedig az információt feltevő (posztoló) a felelős, még akkor is, ha névtelenül vagy álnéven jelentkezik be. (Sz.m.: Megvannak a műszaki és jogi eszközök is arra, hogy azonosítsák az illetőt.) Az előadáson elhangzottak mellett az újságírók konkrét esetekben is kikérték a szakértő véleményét, aki elmondta: az új polgári törvénykönyv szerint bármilyen kényes kérdésben, amelyben valaki a médiában dolgozó valamely közszereplőt állítja célkeresztbe, bizonyítania kell a jóhiszeműségét és a szándékát, hogy a megjelentek elsősorban közérdeket szolgálnak. Természetesen emellett vannak olyan etikai normák, amelyeket a szakmabeliek kötelezően be kellene tartsanak, mint a több forrásból való tájékozódás, az adatok hitelessége, bizonyíthatósága, amelyekkel mindenekelőtt a szakma hitelességét erősítik. A jelenlevők fontosnak tartották a médiaoktatást is. A központ ezért is szervezett a szóban forgó témáról egy nyári tábort marosvásárhelyi diákoknak, de ennek kapcsán felvetődött az is, hogy a középiskolákban kötelezővé kellene tegyék – akár választható tantárgy szintjén – a médiaoktatást, mert ezáltal értőbb fogyasztókat nevelnének ki, akik megfelelően tudnak szelektálni az információhalmazból, és ezáltal társadalmunk felkészültebb, érettebb polgárai lehetnek. (vajda) Népújság (Marosvásárhely) 2015. március 3.Kormány alakulhatna a bebörtönzött volt miniszterekbőlAkár két kormányt is össze lehetne állítani azokból a volt miniszterekből, akik jelenleg börtönbüntetésüket töltik vagy bűnvádi eljárás zajlik ellenük korrupció miatt. Az ügyészek által „javasolt” és a bírák által „jóváhagyott” kormánynak lenne miniszterelnöke, miniszterelnök-helyettese, néhány tárca esetében pedig akár több miniszterjelöltje is. Tizenhárman rács mögött Az utóbbi években az igazságszolgáltatás 13 volt minisztert küldött börtönbe korrupció vádjával. „Árnyékkormányuk” nemzeti egységkormány lenne, hiszen különböző pártok színeiben, különféle kormányok tagjai voltak. E kormány miniszterelnöke természetesen Adrian Năstase lenne, aki ezt a tisztséget 2000 és 2004 között amúgy is betöltötte. A politikust feltételesen szabadlábra helyezték, a „Minőség Trófeája” és a „Zambaccian-dossszié” miatt két alkalommal is börtönben ült. Adrian Năstase egyébként korábban külügyminiszter is volt, így akár ezt a tárcát is betölthetné, ha mondjuk újabb rács mögé kerülő kormányfő áhítozna a miniszterelnöki székre. Miniszterelnök-helyettes George Copos lenne, aki rövid ideig, 2004 és 2006 között ellátta már ezt a tisztséget. A politikus-üzletemberre két büntetést is kiszabtak: a labdarúgók átigazolásának ügyében 4 évet és nyolc hónapot, a „lottó 1” dossziéban pedig 4 évet kapott. „Megduplázott tárcavezetők” Mezőgazdasági tárcavezető nyilván a korábbi mezőgazdasági miniszter, Ioan Avram Mureşan lenne, aki a volt miniszterek közül a legnagyobb büntetést kapta: hét évet pénzalapok eltérítéséért, de további három évre ítélték a „kenőmájas” dosszié kapcsán is. Igaz, a kétes rekordon Sorin Pantiş egykori távközlési miniszterrel osztozik, akit szintén hét évre ítéltek az Élelmiszeripari Kutatóintézet privatizálásáért. Decebal Traian Remeş volt pénzügyminisztert a „kenőmájas” dossziéban ítélték három évre – ő már letöltötte büntetését. A bebörtönzött miniszterek „árnyékkormányában” a közlekedési tárca esetében nagy a tolongás. A tisztséget elfoglalhatná ugyanis a szociáldemokrata Miron Mitrea, akit anyja lakásának csúszópénzzel történő felújítása miatt ítéltek a napokban öt év szabadságvesztésre. De a tárcára pályázhat a liberáis Relu Fenechiu is, aki a „transzformátorok” ügyében kapott öt évet. A védelmi tárca élén két miniszter is állhatna. Az egyik Victor Babiuc, akit két év börtönre ítéltek a korábban általa vezetett védelmi minisztérium és Gigi Becali üzletember telekcseréje miatt. Victor-Atanasie Stănculescu lenne a másik miniszterjelölt. A tábornok már 6 évet letöltött az 1989. decemberi eseményekben bejátszott szerepe miatt kiszabott 15 évből. Az ifjúsági és sportminiszter tisztségét elfoglaló Monica Iacob Ridzi börtönéveit tekintve is igen „fiatal”, hiszen csak néhány napja kezdte el letölteni öt éves büntetését, amelyet a május 2-i ifjúsági nap megszerzése során elkövetett pénzügyi manővereként róttak ki rá. Házi őrizet, bírósági felügyelet Az „árnyékkormánynak” tagja lehet majd a pillanatnyilag házi őrizetben lévő Elena Udrea, korábbi idegenforgalmi miniszter, akit a neves román ökölvívó, Lucian Bute bukaresti gálája és az úgynevezett Microsoft-dossziéban vádolnak több bűncselekménnyel is. A Bute-ügyben folyik eljárás a II. Boc-kormány gazdasági minisztere, Ion Ariton ellen is. A négy Ponta-kormány közül háromban miniszterelnök-helyettesi és regionális fejlesztési miniszteri tisztséget betöltő Liviu Dragneát a Traian Băsescu volt államfő felfüggesztése kapcsán megszervezett, 2012. évi népszavazás során elkövetetett törvényszegésekkel gyanúsítják. A volt gazdasági minisztert, Adriean Videanut szervezett bűnözőcsoport megszervezésével, hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolják a Romgaz-Interagro dossziéban, az „Alina Bica dossziéban” pedig ugyancsak hűtlen kezelés vádjával bírósági felügyelet alatt áll. Dan Șova ellen bűnvádi eljárás folyik saját ügyvédi irodája és a turceni-i és rovinari-i energetikai komplexumokkal megkötött szerződések miatt. A volt fejlesztési programokkal foglalkozó megbízott minisztert, illetve közlekedési minisztert többrendbeli hűtlen kezeléssel vádolják. „Végzetes” tárcák Cristian David, a Tăriceanu-kormány belügyminisztere megvesztegetés miatt előzetes letartóztatásban van, Ecaterina Andronescut, korábbi oktatási minisztert hűtlen kezeléssel, megvesztegetéssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják a Microsoft-dodossziéban. Valeriu Vreme volt távközlési tárcavezetőt, ugyancsak a Microsoft-dossziéban hűtlen kezeléssel, egykori minisztertársát, a szintén a távközléssel foglalkozó Adriana Ţicăut hűtlen kezeléssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják, ugyanebben a dossziében. Az egykor ugyancsak a távközlési tárca élén álló Gabriel Sandut megvesztegetéssel és pénzmosással vádolják, pillanatnyilag házi őrizetben van. Ő ugyancsak a Microsoft-dosszié „áldozata”, akárcsak a szintén volt távközlési tárcavezető, Dan Nica, Daniel Funeriu volt oktatási tárcavezető illetve a szintén az oktatást vezető Alexandru, Athanasiu valamint Mihai Tănăsescu volt pénzügyminiszter. Bogdán Tibor maszol.ro 2015. március 17.Sütő fél szemeRomániát igazságtalanság lenne azzal vádolni, hogy következmények nélküli ország. Számos magas rangú politikus élt abban a hitben, hogy sohasem vonják felelősségre az elkövetett törvénytelenségekért, aztán ha megkésve is, de lesújtott rájuk az igazságszolgáltatás haragja. Adrian Năstase volt kormányfő, Dan Voiculescu és Gigi Becali üzletember-politikus hosszasan tudna mesélni, milyen érzés, amikor évekkel, évtizedekkel a bűncselekményük elkövetése után kopogtat a rendőrség, hogy előállítsa őket börtönbüntetésük végrehajtása érdekében. A hideg futkos annak a több tucat honatyának, állami, kormányzati tisztségviselőnek a hátán is, akit ebben az időszakban olyan stiklikért állítanak elő a korrupcióellenes ügyészek, amelyeket jóval korábban követtek el. De említhetnénk a kommunista börtönök, munkatáborok politikai elítéltjeinek százait halálba küldő egykori parancsnokok ellen ötven–hatvan évvel később foganatosított vádemelést, vagy az 1990-es bányászjárás ügyében újraindított bűnvádi eljárást. Tehát ahol akár fél évszázadra is visszanyúlhat Justitia keze, ott látszólag nincs gond az elszámoltatással. Persze tudjuk, ez közel sincs így. Többek között Marosvásárhely fekete márciusának 25. évfordulója is azt üzeni, hogy a romániai igazságszolgáltatási szervek a mai napig adósak az igazság felderítésével, a vétkesek felelősségre vonásával. Bár a Tudor lakónegyed 28-as számú gyógyszertárának magyar felirata okán éppen negyedszázaddal ezelőtt, 1990. március 16-án kirobbantott pogrom szakirodalma könyvtárnyira rúg, kizárólag magyar és cigány nemzetiségű résztvevőket büntettek meg a történtekért. Holott jól tudjuk, milyen szerepet játszottak a véres események kiprovokálásában, levezénylésében a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté ügynökei, a hadsereg, a rendőrség tisztjei, a Vatra Românească uszítói, és végül, de nem utolsósorban – ha már a bányászjárás is szóba került – mi szárad a Ion Iliescu akkori államfő lelkén. Majd amikor őket is bíróság elé állítják a súlyos atrocitásokért, románok és magyarok összeugrasztásáért, Sütő András fél szeméért, valóban elmondhatjuk, hogy nem szelektíven működik a romániai igazságszolgáltatás. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2015. augusztus 7.Többtucatnyi honatyai mandátum szűnt megÖsszesen 43 képviselő vagy szenátor mandátuma szűnt meg a jelenlegi parlament 2012-es megválasztása óta. A Mediafax hírügynökség által készített összesítésből kiderül: az érintettek több mint felének azért kellett a törvényhozói tisztségtől megválnia, mert bűnvádi eljárás indult ellene, és vagy jogerősen elítélték, vagy önszántából mondott le – írja összeállításában Balogh Levente a kronika.ro-n. Tizenhárom honatya ugyanakkor azért távozott, mert jobban fizető állással „kínálták meg”. Nyolc esetben jogerős ítélet született, tizenegy mondott le önszántából az ellene zajló bűnvádi eljárás miatt, négy honatya mandátuma pedig összeférhetetlenség miatt szűnt meg. Az ismertebb képviselők között szerepel George Becali (képviselői mandátuma egy hároméves szabadságvesztésről szóló jogerős ítélet miatt szűnt meg), Relu Fenechiu volt közlekedési miniszter, akit öt évre ítéltek, Gheorghe Coman, aki egy évet kapott, miután tetten érték vesztegetés elfogadása közben. Különleges eset Gigi Neţoiu volt PPDD-képviselőé, akit két év szabadságvesztésre ítéltek az illegális labdarúgó-átigazolások ügyében, azonban a bürokrácia miatt még egy évig betöltötte tisztségét. Az ismertebb szenátorok között található Antonie Solomon, akit vesztegetés elfogadása miatt ítéltek három évre, illetve Sorin Roşca Stănescu, aki a Rompetrol-ügyben kapott két év négy hónapot. Magyarok is vannak az igazságszolgáltatással szembekerült politikusok között. Markó Attila ügye premier, ő ugyanis az első romániai képviselő, aki ellen Interpol-körözést adtak ki. Mint ismeretes, Markó Budapestre költözött, és lemondott mandátumáról, miután azzal vádolták meg, hogy illegális visszaszolgáltatási ügyekben működött közre a restitúciós testület tagjaként. Ugyancsak lemondott mandátumáról Olosz Gergely, akit korrupcióval gyanúsítanak, de szintén az ellene zajló bűnvádi eljárás miatt távozott a parlamentből a kormányzó Szociáldemokrata Párt egyik legbefolyásosabb politikusa, Viorel Hrebenciuc. Összesen 23 olyan képviselő vagy szenátor van, akinek bűnvádi eljárás miatt kellett megválnia mandátumától. Hárman személyes okokból mondtak le mandátumukról, és szintén hárman elhunytak – adja hírül a kronika.ro. Erdély.ma 2015. december 11.Lesz új pártunkAz utóbbi időben csökkent a románok ortodox egyházba vetett hite, valószínűleg, mert a sajtó sok mindent megszellőztetett többmilliós üzleteiről, főpapjaik viselt dolgairól. Többek közt a konstancai Tomis érsekéről, Teodosieről is kiderült (akárcsak másokról), hogy besúgó volt. El is ismerte, hogy aláírt erről szóló kötelezvényt, mert ha nem teszi, nem engedték volna külföldre (?!) Az egyház életében turkálók azt is állítják, hogy sok millió eurós pénzügyi birodalmat épített fel. A jászvásári főszékesegyház csak a Szent Paraszkéva-napi zarándoklatkor legkevesebb 2,5 millió eurót zsebelt be. Az érvényben levő szabályozás szerint akkor kell adót fizetniük, ha bevallják, hogy gazdasági tevékenységet folytatnak. No, de ki látott már olyant, hogy az egyházfiknak eskü alatt kellene gyónniuk a fiskusnak? Ezért gondolta az új technokrata kormány, van nekik elég pénzük, és nem szánt újabb lóvét a beruházásokra. S mert a haza állandóan veszélyben a külső ellenségek miatt, a honvédelem negyvennyolc százalékkal kap többet, mint tavaly. Ugyanakkor a belső ellenségek, mint a székely terroristák vagy az oltyán dzsihadisták is egyre nyilvánvalóbban tevékenykednek, ezért a belügynek is több dukál mintegy 20 százalékkal. Az egészségügynek és tanügynek is vetettek valami potom pénzt, szemkiszúrásból. Ha nem támogatják az egyházat, akkor leáll például olyan nagy beruházások folytatása, mint a kétszázmillió euróba kerülő Nemzet Megváltása Katedrális építése, amely 120 méter hosszú, ugyanilyen magas, 70 méter széles, és – gondolom –, a kínai nagy fal, a New York-i szeméttelep és Nép Háza mellett az űrből, akarom mondani, még a mennyből is látható lesz. Mindezt látván Őigenszentsége Daniel pátriárka bizonyosan felmérgelődött, egyet szentségelt, leszedte a keresztvizet a kormányról és a miniszterelnökről. Vasárnap reggeliben telefonon felelősségre vonta Cioloşt, hogy ünnepnap lévén miért nincs a templomban. Ne csak a földiekre figyeljen, mert a gyehenna tüzére kerül, ha az ortodox egyházra nem gondol! Cioloş megijedhetett, mert ezek után rögtön jöttek a pontosítások. Pénzt szándékoztak adni, és nem is keveset, az egyházi emberek és alkalmazottak fizetésére. A pátriárka azt mondta, hogy nem is kell fizetés nekik, csak adják vissza, amit elvett az állam. Ez az Ókirályság területének mintegy egynegyedét jelentené, amit még Cuza Vodă idején kezdtek tulajdonba venni. Így a vendégházak, hotelek, nyomdák, fűrésztelepek, gyertyamártó műhelyek és sok ezer hektár erdő és mező mellé még hatalmas értékű ingatlanok kerülnének. (Ahol nem voltak javaik – mint Kovászna megyében –, ott ajándékozzon majd az állam, miként a Fenyő Szállóval tette.) A miniszterelnök megígérte, megoldást keresnek az egyház megkezdett beruházásainak finanszírozására. Közösen állapították meg, hogy folytatódik a kollaborálás az állam és klérus (mint régen a szeku és egyház) között. A parlament bizonyosan megszavaz minden újabb költségvetés-módosítást, mert ők is istenfélők, és abban reménykednek, hogy így lekenyerezvén annak földi helytartóit, jó bizonyítványt kapnak, amivel esetleg bejutnak az égi parlamentbe, és így előjogokat tudnak kikövetelni maguknak ott is. Mindent viszont nem lehet a média orrára kötni. Arról sem számoltak be, hogy mindezért majd a pópák azt is meg fogják mondani, hogy kire kell szavazni. Aztán ha nem teljesül az egyház minden kívánsága, akkor színre lép a börtönből szabadult igazhitű ortodox, Gigi Becali, aki kijelentette ugyan, hogy többé soha nem politizál, de látván e szemtelenséget, miszerint egyházát nulla lej illeti, elhatározza, mégis feláldozza magát a haza oltárán. Megbeszéli Daniel pátriárkával, hogy megalapítja az Ortodox Család nevű pártot. Elegyházasítják Romániát, úgyhogy a magas rangú egyházi emberek képviselők és szenátorok is lesznek, a papok meg polgármesterek. Ezek után nincs az a pénz, amit mostani képviselőink ijedtükben meg ne szavaznának az ortodox egyháznak. Kuti János Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. január 6.Virágzó „börtönirodalom”Az elmúlt három évben csaknem négyszáz könyvet írtak a korrupcióért és egyéb bűncselekményekért elítélt rabok. Az adatokat az igazságügyi minisztérium közölte a börtönfelügyelet által közölt adatokra hivatkozva. A legtöbb könyvet, tízet Dan Voiculescu üzletember és volt politikus írta, akinek 2014 augusztusa óta sikerült tíz, tudományosnak tekintett munkát megjelentetnie. Éveken át a kormányban helyet foglaló volt Konzervatív Párt (PC) alapítóját amiatt ítélték el tíz év letöltendő börtönbüntetésre, mert a piaci árnál 75-ször alacsonyabb áron, törvénytelenül vásárolta meg egy mezőgazdasági kutatóállomás Bukarest melletti, 3,5 hektárnyi telkét, és ezzel 60 millió euróval károsította meg az államot. A törvények szerint minden tudományos jellegű mű megírásáért egy hónappal hamarabb feltételesen szabadlábra helyezhetik az elítéltet. Az elmúlt hónapokban a sajtó többször cikkezett arról, hogy valójában többnyire kétes hírű tudományos értékű és plágiumgyanús dolgozatokról van szó, amelyeket senki nem ellenőriz. Ez a gyanú merült fel Gigi Becali esetében, aki állítólag a sportújságokból másolt ki szövegrészeket dolgozatához. A vallásosságával gyakran a nyilvánosság előtt kérkedő üzletember, aki a Steaua futballklub tulajdonosa, de a román és az Európai Parlamentben is megfordult honatyaként, egyebek mellett olyan könyveket írt, amelyeknek címe Athosz-hegység az ortodoxia hazája; Steaua és Becali; Becali és a politika. A kezdetek; A megváltó és az irgalmas szeretet. B. T. Szabadság (Kolozsvár) 2016. január 11.Megszólalt Nagy Zsolt a börtönirodalom-botrány ügyébenNem érzi úgy Nagy Zsolt, hogy visszaélt volna azzal a törvény adta lehetőséggel, amely szerint 30 nappal rövidül a szabadságvesztésük ideje alatt tudományos műveket megjelentető elítéltek büntetése. Védelmére keltek a munkáihoz ajánlást író erdélyi magyar egyetemi oktatók is. Az úgynevezett stratégiai privatizációk perében tavaly januárban négy évre elítélt egykori RMDSZ-es politikus arra reagált hétfőn a „Veled vagyunk, Zsolt!” Facebook-oldalon, hogy az igazságügyi minisztérium közétette a börtönben írt művek listáját, mellékelve azoknak az egyetemi tanároknak a nevét is, akik ajánlást írtak a könyvek megjelentetéséhez. A „börtönirodalom” hónapok óta foglalkoztatja a román sajtót, miután egyértelművé vált, hogy számtalan elítélt – köztük üzletemberek, politikusok – visszaéltek a büntetésüket lerövidítő lehetőséggel. Ha volt pénzük, nem is volt nehéz dolguk, mert csak egy egyetemi tanár ajánlását kellett megszerezniük. Tavaly szokatlanul sok, összesen 331, tudományosnak titulált művet jelentettek meg a romániai elítéltek. Egyikük, az időközben szabadult Gigi Becali például el is ismerte, hogy mások írták – pénzért – a könyveit. Mindezekért a sajtó egy része a „börtönirodalom” most közzétett jegyzékét szégyenlistának nevezi, az igazságügyi miniszter pedig közölte, hogy felülvizsgálják a börtönben született műveket. Emellett történtek már kezdeményezések a jogi lehetőség felszámolására is. Nagy Zsolt három művet jelentetett meg tavaly a bukaresti Meteor Press kiadónál, ismert erdélyi magyar egyetemi tanárok ajánlásával. Keddi állásfoglalásában elöljáróban leszögezte: nem könyveket, nem irodalmi alkotásokat, hanem szakmai dolgozatokat írt a börtönben. A sajtóban megjelenteket is pontosította: nem a listán szereplő egyetemi tanárok irányításával írta ezeket a dolgozatokat. „A dolgozat elkezdésének feltétele egy egyetemi tanár ajánlólevele, amely a téma tudományos relevanciáját, és a dolgozatot író személy erre való alkalmasságát, képességét mutatja be. Ennyi és semmi több. Ezúton is köszönöm azon nagytiszteletnek örvendő tanároknak, akik ajánlólevelet adtak nekem, egyúttal biztosítva őket arról, hogy a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a munkát” – írta állásfoglalásában Nagy Zsolt. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy egy-egy mű megjelentése 30 napot von le a büntetéséből, de ez nem csökkenhet kevesebb, mint felére. Összehasonlításképpen felidézte: eddig 8,5 hónapot dolgozott a börtön mosodájában, és ezáltal mindössze 2 hónappal rövidült a büntetése. Nagy Zsolt emlékeztetett arra is, hogy a tudományos munkákért járó büntetésrövidítés joga 1969 óta benne van a román büntetés-végrehajtási törvényben, miközben olyan EU-s ország is van, ahol a kiolvasott könyvek után is jár büntetés-csökkentés. Ugyanakkor a törvény adta lehetőséggel élő elítéltek száma nem haladja meg Romániában fogva tartott több mint 30 000 személy egy százalékát sem. „Mint minden joggal, ezzel is vissza lehet élni, de hiba lenne kivágni ezt a „fát”, azért mert akad félrenyúló ága is. Ne öntsük ki ez esetben (is) a fürdővízzel együtt a jogokat is” – szögezte le Nagy Zsolt. „Ha felkérnének, újra megírnám az ajánlást” A marosvásárhelyi születésű egykori RMDSZ-es politikus tavaly elsőként az Un oraş pe Mureş – Drumuri prin timp (Egy város a Maros mellett. Utak az időben) című könyvét jelentette meg. Ehhez Rüsz-Fogarasi Enikő történész, egyetemi tanár, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese írt ajánlást. Ismert, hogy korábban Nagy Zsolt az RMDSZ kampányfőnöke is volt. Tapasztalatait felhasználva írta meg második könyvét, a Managementul campaniilor electorale (A választási kampányok menedzsmentje) címűt, Salat Levente professzornak, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományok Intézete oktatójának ajánlásával. Nagy Zsolt korábban távközlési miniszter is volt. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy megjelentesse az Uniunea Europeană în era digitală – Opţiuni şi proiecte (Az Európai Unió a digitális korszakban. Opciók és projektek) című munkát, amelyhez Veress Emőd jogász, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója írt ajánlást. Veress Emőd a Maszolnak hétfőn megerősítette: nem a dolgozat szakmai irányítását vállalta, hanem – a törvény egyetlen követelményeként – ajánlást írt a könyvhöz, amelyben tudományos szempontból relevánsnak minősítette a szerző által választott témát, és kezeskedett arról, hogy Nagy Zsoltot képességei alkalmassá teszik egy ilyen tudományos munka megírására. „Ezt az ajánlást én nyugodt lelkiismerettel írtam meg, és bármikor újra megírnám” – nyilatkozta a jogász. Veress Emőd elmondta, rendben valónak tartja az elítélteknek azt a jogát, hogy büntetésük rövidüljön, ha a börtönben tudományos műveket írnak. „Természetesen ezzel is vissza lehet élni, ha valaki több tucat könyvet ír. De Nagy Zsolt nem élt vissza ezzel a lehetőséggel” – jelentette ki. Hasonlóan fogalmazott Salat Levente is, akinek álláspontját a clujcultural.ro portál ismertette az ügyben. Az egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy Nagy Zsolt évekig az RMDSZ kampányfőnöke volt, ezért képesnek tartotta és tartja a szerzőt A választási kampányok menedzsmentje című munka megírására. „Ha most, a visszaélésekről szóló botrányok után kérnének fel arra, hogy ajánlást írjak a könyvéhez, megtenném” – szögezte le az egyetemi tanár, aki ugyanakkor felháborítónak tartja, hogy a sajtó egy része egy kalap alá vette őt a szélhámosoknak ajánlásokat megfogalmazó egyetemi tanárokkal. Cseke Péter Tamás. maszol.ro 2016. január 13.Bűnpártolás a börtönírók támogatásaBűnvádi eljárást indított az Országos Korrupcióellenes Ügyészség a börtönben írt könyvek ügyében bűnpártolás vádjával. A vizsgálat azok ellen az egyetemi oktatók ellen folyik, akik az elítéltek dolgozatait vezették és jóváhagyták, illetve a kiadók és azok ellen, akik a szerzők szabadon engedését elrendelték. Az ügyészek által hivatalból indított eljárás indoklásában az áll: a tettet több, összehangoltan tevékenykedő személy követte el azzal a céllal, hogy azt a látszatot keltse, teljesülnek a feltételes szabadlábra helyezés törvényes feltételei. A valóságban ezek nem teljesültek, az elkövetett tettek célja pedig semmi egyéb nem volt, mint az elítéltek pártolása – mutat rá a vádhatóság. Az ügyészek szerint a korrupció miatt szabadságvesztésre ítélt személyek között olyanok is vannak, akiknek akár 300 nappal kevesebb időt kellett vagy kell letölteniük, mint amennyit a bíróság megállapított, mégpedig éppen a könyvkiadás miatt. Egy 2013-as rendelkezés ugyanis 30 nappal rövidíti meg azok börtönbüntetését, akik tudományos dolgozatokat tesznek közzé a rács mögül. „Ennek a kitételnek a kihasználására egész mechanizmus alakulhatott, amelyben egyetemi oktatók, kiadók képviselői és a börtöntanácsok tagjai is részt vettek. Összehangoltan cselekedtek annak érdekében, hogy az elítélt személyek tudományos dolgozatok szerzőiként tűnhessenek fel, és a bíróság által kiszabott szabadságvesztés letöltöttnek számítson” – mondják az ügyészek. A vádirat szerint több egyetemi oktató adott hivatalos ajánlást, amelyekkel egyes dolgozatok állítólagos tudományos jelentőségét támasztották alá kizárólag azok címe alapján, anélkül, hogy bármilyen formában felvették volna a kapcsolatot a dolgozatok szerzőivel, és ismerték volna annak elképzelését a felvállalt témát illetően. Ezek az ajánlások általános jellegűek voltak, és olykor ugyanabban a formában használták fel őket több tudományos természetű dolgozathoz is. Más egyetemi oktatók beleegyeztek, hogy alátámasszák egyes dolgozatok jelentőségét, és belefoglalják őket nemzetközi tudományos konferenciák anyagába, holott a szerző által befektetett munka ideje egy órát tartott. A látszólag tudományos jellegű dolgozatokat az ügyészek szerint valakik megírhatták az elítéltek helyett. „Az állítólag a büntetés-végrehajtóban megírt dolgozatok olyan művekre is hivatkoznak, amelyekhez a szerzőnek semmilyen hozzáférése nem lehetett sem a börtönkönyvtárban, sem az interneten, a dolgozatok megírására szánt idő pedig nyilvánvalóan nem elég egy ilyen munkához (például 12 óra egy 180 oldalas dolgozathoz vagy 6 óra és 40 perc egy 212 oldalas munkához)” – tudatja az ügyészség. Mi több, egyes kiadók képviselői úgy egyeztek bele a dolgozatok publikálásába, hogy egyáltalán nem vették figyelembe sem annak tudományos értékét, sem a könyvpiac érdekeit, a könyvek soha nem kerültek eladásra. Ezek az atipikus kiadói szerződések is azt bizonyítják, hogy a cél a bíróság által megállapított büntetések lerövidítése. Gyanúsak a büntetés-végrehajtási intézetek országos igazgatóságának tisztviselői is, akiknek joguk volt feltételes szabadlábra helyezést javasolni, elfogadták az elítéltek állításait, és megadhatták nekik az említett kedvezményt anélkül, hogy annak megalapozottságáról meggyőződtek volna. Így fordulhat elő, hogy egyes elítéltek ugyanabban az időszakban, párhuzamosan négy tudományos dolgozatot is írtak, ami lehetetlen. Az igazságügyi minisztérium év elején tette közzé a 2013 és 2015 között elítéltek által írt tudományos dolgozatok címeit. Ezalatt 188 fogva tartott személy több mint 400 könyvet írt és publikált. Dan Voiculescu, Dan Diaconescu, Ioan Niculae, George Copos, Gigi Becali és Cătălin Voicu is szerepel közöttük. Raluca Prună igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette: cseppet sem kegyes intézkedéseket rendel el, ha kiderül, hogy törvénysértés történt, vagy a törvényeket hibásan alkalmazták ebben a kérdésben. Rámutatott: 2007-től 2010-ig a romániai börtönökben évente egy ilyen dolgozatot írtak, 2011-ben hármat, 2012-ben hatot, 2013-ban tizenegyet, 2014-ben 69-et, 2015-ben pedig 331-et. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. január 24.Itt is, ott is paródiaAzt hiszem, manapság gyakrabban kellene olvasnunk a magyar Karinthy Frigyest, a cseh Jaroslav Haseket vagy a román Ion Luca Caragialét, akinek százvalahány évvel ezelőtt megfogalmazott kritikája ma is érvényes Romániára, és sajnos nem csak Romániára. HIRDETÉS A mi színházainkban is sokszor játszott színműíró azt a fájdalmas igazságot fogalmazza meg, ami talán ma is a legjellemzőbb Európának erre a részére, hogy itt minden csak utánzás, minden csak héj, máz, smink, de alatta nincsen semmi. Minálunk minden olyan, mintha… Mintha demokrácia… Mintha piacgazdaság… Mintha lenne választási lehetőség… De nincsen remény, mondja Caragiale, az egyik politikus éppen olyan korrupt, mint a másik. Bár máig nem akarok egyetérteni a nagy román íróval, hogy nincs kiút, ajánlom mégis olvasásra őt mindannyiunknak. Mostanában például igazán nevethetnénk eleget egymáson is, magunkon is, ahogy ezekben az országokban lassan-lassan saját paródiájába fordul mindaz, amit az elmúlt negyedszázadban komolyan vettünk. Nevethetnénk, mondom, de inkább sírni kellene azon, hogy amire felocsúdunk, a fürdővízzel együtt már kiöntöttük a gyermeket is, elveket, eszméket, mindent. Itt van ez a jó kis botrány – mindig van valami jó kis botrány nálunk –, amely napokig lefoglalta a médiát, amikor kiderült, hogy a romániai börtönökben valóságos tudományos dolgozatíró láz tört ki. Ugyanis már 1969 óta van egy olyan törvénycikkely, hogy amennyiben a börtönbüntetését töltő személy elkészít egy tudományos dolgozatot, akkor egy ilyen munkáért elengedhetnek egy hónapot a hátralevő büntetéséből. Nagy ritkán éltek is ezzel a lehetőséggel az elítéltek, így kapott néhány éve valamennyi enyhítést két dolgozatáért Adrian Nastase volt miniszterelnök, aki egyébként valóban írástudó ember, neves jogász, egyetemi oktató, és akkor ezt nem is kifogásolta senki. Igen ám, de utána 2013 és 2015 között 188 elítéltnek 400 könyve jelent meg, mialatt börtönbüntetésüket töltötték, tehát jókora rés támadt a rendszeren, iparrá vált ez a dolgozatírás. A dúsgazdag juhosgazdából futballklub-tulajdonossá lett, majd korrupcióért elítélt George Becali nem kevesebb, mint öt könyvet jelentetett meg. Kiszabadulva naiv – vagy cinikus – nyíltsággal elmondta az újságíróknak, hogy másoktól kapta – rendelte – ezeket a műveket, aztán ő kézzel lemásolta, és így adta tovább a kiadónak. Vagyis leírta. A törvény ezt nem tiltja, hát akkor mi a probléma, kérdezte. Mellesleg George Becali egyik könyvének címe A kegyes és megváltó szeretet, és két ortodox püspöktől is megkapta hozzá a kötelező ajánlást. Summa summarum: egyesek valószínűleg súlyosan visszaéltek egy törvényes rendelkezéssel. Ilyenkor minden normális országban azon gondolkoznak, hogy lehet-e, és hogyan lehet tisztességesen alkalmazni a törvényt. Hiszen egyértelmű, hogy mégiscsak a javulás reményében zárnak börtönbe valakit. Akkor pedig az ott elvégzett munkát – horribile dictu: az intellektuális tevékenységet is – miért ne lenne érdemes akár a kiszabott idő csökkentésével méltányolni. Ehhez hasonló rendelkezések sokfelé vannak a világon. Nem is ezeket szándékszom én most elemezgetni, hanem a kommentárokkal van bajom. Újságírók serege, de tudós értelmiségiek is megveszekedett dühvel, valamiféle elemi gyűlölettel vetették rá magukat a témára, és már-már az lett ennek az egésznek a végkicsengése, hogy inkább rohadjanak meg a börtönben, de ne kapjon senki kedvezményt. Az igazságügy-miniszter asszony sem arról beszélt, hogy csak a tényleg elvégzett tudományos munkáért kellene könnyítést adni, hanem sietett mindenkit megnyugtatni, hogy a kormány kezdeményezni fogja magának a törvénycikkelynek a törlését. Mintha, mondjuk, a doktori dolgozatok ki-kiújuló plágiumbotrányát azzal akarnánk orvosolni, hogy mostantól fogva senki sem lehet doktor. Azt szoktam mondani, hogy amikor egy gyengén működő állam nem képes kivédeni vagy felderíteni a bűncselekményeket, akkor igazán könnyű arra a következtetésre jutni, hogy például a bankrablás leghatékonyabb megelőzése a bankok felszámolása. Még az egyébként tiszteletre méltó, 1989 előttről némi ellenzéki dicsfényt megőrzött filozófus és könyvkiadó, Gabriel Liiceanu is vehemensen tagadta a lehetőségét, hogy a börtönben valaki is értelmiségi maradhasson: „…egy fegyenc nem lehet tudós, akkor sem, ha ő éppenséggel Einstein”. Fölépítettünk egy demokráciát, és nem tudjuk működtetni, ráadásul egy idő után már nem is magunkat hibáztatjuk ezért, hanem a rendszert. Ez a börtönpélda talán erőszakoltnak tűnik, de igazság szerint ma ugyanez a bohózat zajlik a még szabadlábon levők világában is. Rosszul működik a parlament? Hát akkor számoljuk fel a parlamentet! Korruptak a politikusok? Hát akkor nem kellenek politikusok! Romániában két választás is lesz az idén, a nyár elején önkormányzati, ősz végén parlamenti választások, és mindkettőnek rendkívül nagy a tétje az ország számára is, de számunkra külön is létkérdés, hogy a magyar érdekképviselet hogyan fog teljesíteni és utána pedig mit tudunk kezdeni a parlamentben, netán beleszólhatunk-e a kormányzásba. Mert eltréfálkozhatunk, hogy egy rosszhiszeműen alkalmazott törvénycikkely miképpen csinál professzort a félanalfabétából, de azt is észre kell vennünk, hogy ma Európának ebben a nyomorultabb felében a volt kommunista országok mind-mind azon munkálkodnak, hogy valamiképpen megkerüljék a demokratikus játékszabályokat. Egyre többen látják már Romániában is hál’ istennek, hogy a néhány hónapja kitalált szakértői kormány, amelynek a jövő őszi választásokig el kell vinnie az országot, ugyancsak kijátszása annak, ami egy demokráciában elengedhetetlen: egy többségi parlamenti párt vagy koalíció és a kormány együttműködése konkrét, részletes kormányprogram alapján. Ma éppen nincs ilyen koalíció, a kormányprogram is csak néhány oldalas szándéknyilatkozat, és ennek látszólag csak – csak? – annyi a veszélye, hogy a kormány intézkedéseit nem ellenőrzi egy parlamenti többség. Arról viszont senki nem beszél, hogy a fordítottja is éppen ilyen veszélyes, amikor a parlamentre sincs semmiféle mérséklő hatással a kormány. Választási évben ez azért kockázatos, mert ilyenkor jelennek meg az úgynevezett „választási ajándékok”. Minden kampányban „választási ajándéknak” számítanak a demagóg ígéretek, amelyekről mindenki tudja, hogy nem fognak teljesülni, de ugyanakkor, pártfinanszírozási szabályok ide vagy oda, folyamatos osztogatás is zajlik a kampányban, és a kulcstartó vagy golyóstoll semmi ahhoz képest, hogy lisztet, cukrot, étolajat, sőt falun műanyag vödröket és gumicsizmákat is osztogattak egyes pártok. Jó lenne megérteni, hogy a demokráciának vannak elengedhetetlen alapintézményei, és lejárathatjuk ezeket, elsősorban a parlamentet, akár úgy, hogy szavazógépezetté silányítjuk, akár úgy, hogy teljesen felelőtlenné tesszük, ez történik most nálunk. Így vagy úgy, aki a többpártrendszert megkérdőjelezi, diktatúrára vagy anarchiára tör. Aminek egy elszabadult hajóágyúként viselkedő parlament is előhírnöke lehet. Romániában tele van a szenátus és a képviselőház képtelennél képtelenebb törvényjavaslatokkal, és félő, hogy a kampányoló szenátorok és képviselők egy adott pillanatban elkezdik két kézzel megszavazni ezeket az eszement ötleteket. Mindenki azon töri a fejét, hogy mi módon nyerhetné el a „nép” tetszését, és az erdélyi magyar közéletben is erős az a vélemény, hogy minden pillanatban azt kell tennie a politikusnak, amit a „nép” akar, de senki sem gondol bele, hogy mi lesz a parlamenti bizottságokban már iktatott, de ma még a többség józan ítéletén fennakadó sok magyarellenes kezdeményezéssel, ha egyszer csak elkezdenek a román politikusok ebben az ügyben is a „nép”, vagy ahogy újabban mondani szokták, az „utca” hangjára figyelni. Nem a romániai magyar „utca”, hanem a román „utca” hangjára. Anyanyelvű oktatás, magyarnyelv-használat, nemzeti szimbólumok használata, önkormányzatiság, bizony sok a vesztenivalónk. Nemcsak a választásoknak, hanem a választások előtti időszaknak is nagy a tétje ily módon. Másrészt pedig, ki tudja, amit szakértői kormányként legyűrtek a torkunkon, ezt a félig elnöki, félig miniszterelnöki-miniszteri rendszert, esetleg a választások után is működtetni próbálja az államfő, akkor pedig vajmi kevés esélyünk lesz arra, hogy ismét erős kormányzati pozícióra tegyünk szert. Ez sem lenne gond, ha látnánk más eszközöket az ismét egyre feszültebbé – vagy egyszerűen: rosszabbá – váló etnikumközi viszonyok rendezésére. De ebben a pillanatban erre nincs alternatíva. Demokratikus Kelet-Közép-Európát akartunk negyedszázaddal ezelőtt, és úgy tűnik, rohamléptekkel haladunk egy populista világ felé. Ahol ismét a kevesek kezébe kerül a hatalom, ám ezt ravaszul a közvéleménnyel, az utca hangjával legitimálják ezek a kevesek. Többnyire úgy, hogy ők maguk manipulálják a közvéleményt, hol ilyen-olyan botrányokkal, hol a kormányzati öndicséretet megörökítő óriásplakátokkal. Olvassuk Karinthyt! Például: „Ez nem hármas, ez kettes, csakhogy az osztályfőnök úr olyan furcsán írja a kettest, véletlenül felül írja a végét a kettesnek. Csak a vezetéknevet tessék aláírni… de mostanában ne tessék bemenni az iskolába… a kaput kiemelték… most átalakítják… nincs kapu… nem lehet bemenni… majd egy-két hét múlva…” Hát nem gyönyörű? Végül is nem úgy lehetne-e a legteljesebb mértékben megelőzni a demokrácia megsértését, ha felszámoljuk a demokráciát? Ahol nincs demokrácia, ott nem lehet megsérteni. És kész. Markó Béla nol.hu 2016. július 12.Tanúként hallgatták ki az ortodox mitropolitátLaurenţiu Streza erdélyi ortodox mitropolitát hétfőn reggel tanúként idézte be kihallgatásra az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a börtönre ítéltek által a büntetés csökkentése céljából írt könyvek ügyében. Sterzát annak kapcsán hallgatták ki, hogy láttamozta a Steaua futballcspat volt tulajdonosának, Gigi Becali üzletembernek az Athos hegye, az ortodoxia hazája (Muntele Athos, patria ortodoxiei) című könyvét. A korrupció miatt elítélt Becali öt könyvet írt a börtönben, köztük a fentebb említettet is. Daniel Ionaşcu, a mitropolita ügyvédje azt mondta: Streza nem kapott „túlzó javakat vagy adományokat” a könyv megírására adott áldásért. Szabadság (Kolozsvár) 2017. április 3.Verestóy Attila a második leggazdagabb politikus RomániábanTizenötödik alkalommal hozta nyilvánosságra Románia leggazdagabb személyeinek névsorát a Capital nevű gazdasági lap. A 2016-os adatok szerint Hargita megyéből egyedüliként Verestóy Attila szerepel a listán. Verestóy a második leggazdagabb politikus Romániában, csupán a lista 34. helyén szereplő, 130-132 millió eurós vagyonnal rendelkező Sebastian Ghiță előzi meg. A Capital összeállítása szerint az RMDSZ-es szenátornak két hatalmas, 200 négyzetméteres lakása van a fővárosban, továbbá a Bukarest közelében található Vlădiceascában a mellékelt területekkel együtt egy 1000 négyzetméteres lakóháza is van. Ezeken kívül Hargita megyében is van két örökölt tulajdona, illetve 93 ezer négyzetméternyi szántóföldje és egyéb városi területe a megyében és Bukarestben. Ékszergyűjteményét 58 ezer euróra, festményeit pedig 25 ezer euróra becsülik, de vagyonának jelentős része neves vállalatok részvényeiben, illetve bankszámlákon található. Emellett Verestóy a Bukaresti Értéktőzsde egyik legnagyobb játékosa is, a tulajdonában levő részvények értéke meghaladja a 30 millió lejt. Ţiriac a leggazdagabb A Capital szerint Románia leggazdagabb embere a 77 éves Ion Ţiriac. Az egykori teniszcsillag sokrétű üzleti vállalkozása (biztosítás, autókereskedés, ingatlan, kőolajipar) révén az elmúlt évben 8,3 százalékos gyarapodást könyvelhetett el, így vagyonát 1,6–1,65 milliárd euróra taksálják. Az összeállítás második helyén a Csíkszeredában is jelen lévő Dedeman barkácsáruház tulajdonosai, a bákói Dragoş (50 éves) és Adrian (48 éves) Pavăl testvérpár áll 920–950 millió eurós vagyonnal, harmadik a Teleormanból származó, 62 éves Ioan Niculae, aki mezőgazdaságból, labdarúgásból, vegyiparból tett szert 600–700 millió euróra. Ötödik a jászvásári Iulian Dascălu (47 éves, ingatlan és retail, 450–460 millió euró), hatodik a bukaresti Gruia Stoica és Vasile Didilă (48 és 46 éves, vasúti szállítás, gördülő eszközök gyártása, 380–400 millió euró), hetedik a temesvári Marius és Emil Cristescu testvérpár (47 és 48 éves, ipar, turizmus, ingatlan, 350–360 millió euró), nyolcadik a bukaresti Gabriel Popoviciu (57 éves, ingatlan és vendéglők, 340–360 millió euró), kilencedik a Bukarestben élő George Becali és családja (58 éves, ingatlan és labdarúgás, 280–300 millió euró), tizedik pedig a bukaresti Radu Dimofte (57 éves, ingatlan és vendéglők, 280–300 millió euró). Magyar az országos negyedik Románia leggazdagabb magyarja az országos összesítés negyedik helyét elfoglaló nagyváradi Teszári Zoltán, az RCS&RDS (Digi) telekommunikációs hálózat alapító tulajdonosa. A médiában és az energiaiparban is érdekelt 46 éves üzletember vagyona mintegy 500–520 millió euró. Iszlai Katalin / Székelyhon.ro 2017. április 5.Mi jót fúj a román jobbszél?BINE néven igyekszik tető alá hozni a román szélsőjobb radikálisan nacionalista pártocskáiból egy működőképes tömböt az ex-szocdem Bogdan Diaconu. Az új formáció esélyeit Simon Judit jegyzete helyezi mérlegre. Hiányt érzékelt a politikai piacon nacionalista pártszövetségekből, ezért összegrundolta a BINE alakulatot Bogdan Diaconu. Az Egységes Románia Párt (PRU), a Nagy-Románia Párt (PRM) és az Új Jobboldal Párt (PND) parlamenten kívüli elemeiből alkotott pártszövetség a Nemzeti Identitás Európában Tömb (Blocul Identităţii Naţionale în Europa – BINE, azaz JÓ) néven fut majd. (Állítólag a futballklub-tulajdonos, volt EP-képviselő Gigi Becali is jelezte részvételi szándékát az új tömörülésben.) Hogy a BINE mennyire hiányzott az ország politikai palettájáról, ez is érdekes kérdés lehet, de nem nagy a valószínűsége, hogy komoly gyökereket ereszthet. A „komoly nacionalisták” ugyanis már rég a két nagy alakulatban, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) helyezkedtek el, másrészt az alapítás körül máris elkezdődött az acsarkodás. A politikai babérokra törő Lidia Vadim Tudor, a néhai PRM-alapító elnök lánya elutasítja a közös pártaklot. „Elhatárolódom ettől a pártszövetségtől, amelyet első pillanattól reménytelennek tartok, és amely a PSD ellenőrzése alá vonhatja az autentikus román nacionalizmust”. Vicces az „autentikus nacionalizmust” féltő aggodalom, majdnem annyira, mint az apuka egykori dörgedelmei, de a lány még fiatal, tanulnia kell a retorikát. Lényegében Lidia Vadim Tudor arra utal, hogy Diaconu a szocdemek soraiból „szökött” pártalapító, és az sem titok, hogy a PRU vállalta a radikális nacionalista retorikát, hogy a PSD közben európai arcát mutathassa. Viszont a választások után az „anyapárt” visszahozta a nacionalista szólamokat, már megint a külföldiek és magyarok tehetnek minden sikertelenségről. Pinocchio viszont éltre kelt, Diaconu úgy képzeli, hogy labdába tud rúgni a PSD és PNL mellett. A pártszövetségnek három társelnöke és 15 állandó bizottsági tagja van. A korábbi választási eredményeket nézve, nagyjából ugyanennyi taggal dicsekedhet. Hacsak a komoly nacionalisták a következő választások előtt nem térnek vissza a viccesek közé. erport.ro 2017. október 23.Újra magyar tanár háza égett le KülsőrekecsinbenJanuár elején Moldvából jött az a hír, hogy Külsőrekecsinben az egyik leghidegebb éjszakán, amíg Gyurka Valentin magyar nyelvű tanár és felesége lakodalomba voltak, addig a négy fiúgyermek, akit otthon hagytak, észrevették, hogy a ház kéménye túlságoson felforrósodott. A ház padlása hamarosan lángokban állt és mire a családfő hazaérkezett, addigra már csak pár apróságot tudtak kimenteni az égő házból. A hírre megmozdult az erdélyi magyarság, Magyarország több közössége és akadtak egyéni felajánlók is szép számban. Még a romániai híres-hírhedt gazdag üzletember Gigi Becali is elérzékenyült a hír kapcsán és támogatta a bajbajutott családot. A segítség materializálódott, ma már a ház háromnegyede újra áll. Több segítő ember hozzájárulásával a ház egyik része közösségi teremmel és hálószobákkal bővülhetett. A sors fintora talán, vagy, mivel még nem lett minden bizonyossággal meghatározva a tűz oka, ezért nem lehet tudni miért, egy újabb tűz ütött ki Külsőrekecsinben. Ezúttal a település magyar oktatás úttörőjének, Szarka Felicia és családjának háza kapott lángra október 4-én, pár perccel éjfél után. A bajt az tetőzte, hogy egy a tűzbe maradt gázpalack robbanása következtében a ház szerkezete teljesen tönkrement. Így a ház lakhatatlanná vált. A két gyerekes családnak mindene odaveszett. A sok esztendő munkája pár óra alatt hamuvá vált. A Facebookon a hír körbejárta a világot. Ahogy Gyurka Valentin esetében is, a Csángó Szeretetszolgálat a Szarka család megsegítése céljából facebookos oldalt hozott létre „Segítsünk Szarka Feliciának és családjának! Külsőrekecsin” címen. Itt lehet bekapcsolódni a segítségadásba, illetve ugyanitt lehet felvenni a kapcsolatot az érintett családdal. Pénzadományt a család által Romániában működő OTP Banknál nyitott számlákra lehet utalni. Forintot, lejt és eurót külön számlákra lehet küldeni, melyhez a következőkben az adatokat is közöljük: Név. SARCA FELICIA FUNDU RACACIUNI, BACAU, ROMANIA SWIFT-BIC: OTPVROBU Számlaszám: RO07OTPV290000297370HU01 (forint) RO03OTPV290000297370RO01 (lej) RO57OTPV290000297370EU01 (euró) Megjegyzés: Adomány házépítésére. Telefonon is érdeklődhetnek a +40767616606 számon. Azok számára, akik Magyarországon élnek, a https://www.erdelyimagyarok.com oldalon találnak lehetőséget arra, hogy magyar bankon át segítsenek. A Szarka családnak a megpróbáltatás után nehéz továbblépni. A huszonöt éve épített és gondozott házat már nem fogják tudni lakni. Vigaszt jelent számukra az, hogy sokan megkeresik és megpróbálnak segíteni egy jó szóval, pénzzel vagy tárgyakkal. De még messze vannak attól, hogy megnyugodjanak. Aki teheti, azt arra kérjük, hogy segítsen, akár csak ha egy imával is. Cs. Bogdán Tibor / Erdély.ma 2017. december 4.Dobogós helyen a magyar üzletember a leggazdagabb romániaiak toplistájánTovábbra is Ion Ţiriac a leggazdagabb üzletember Romániában a Capital szerint. A nagyváradi Teszári Zoltán már „dobogós” helyre került, a harmadik a gazdasági lap 300-as toplistáján. Tavaly még a negyedik volt. Negyedik esztendeje uralja Ion Ţiriac a leggazdagabb romániaiak 300-as toplistáját, amelyet a Capital évente összeállít. A teniszezőből lett üzletember vagyonát 1,7-1,8 milliárd euróra becsüli a gazdasági lap. Ez az összeg 7,6 százalékkal nagyobb a tavaly ismertetett számoknál. A második helyen az 1992-ben elindított Dedeman barkácsáruházlánc tulajdonosai állnak. A moldovai testvérpár, Dragoş és Adrian Pavăl vagyona 1,1-1,2 milliárd euró, a tavalyi becsült adat 920-950 millió euró volt. Teszári Zoltán a harmadik a Capital toplistáján. Az RCS&RDS többségi tulajdonosának vagyonát 550-570 millió euróra becsülik, tavaly ez az összeg 500-520 millió euró volt. A nagyváradi üzletember a brassói Ioan Niculaét szorította le a dobogóról, akinek a vagyona a tavalyi 600-700 millió euróról 500-600 millió euróra csökkent. A további sorrend (zárójelben a tavalyi adatok): Iulian Dascălu: 480-500 millió euró (450-460 millió euró). George Becali: 400-500 millió euró (280-300 millió euró) Gruia Stoica és Vasile Didilă: 400-420 millió euró (380-400 millió euró) Frank Timiş: 380-400 millió euró (270-280 millió euró) Radu Dimofte: 370-400 millió euró (280-300 millió euró). Marius és Emil Cristescu: 340-350 millió euró (350-360 millió euró) A leggazdagabb romániai személyek toplistájára idén 20-22 millió eurós vagyonnal lehet felkerülni. Ebben az évben 22 személy vagy család lépte át ezt a küszöböt, a Top 300 klub egykori tagjai közül pedig ötnek sikerült újjáélesztenie vállalkozását oly módon, hogy visszakaerült a „reflektorfénybe” – írja az Agerpres. A Capital a leggazdagabb romániaiak robotképét is elkészítette. Eszerint az ország milliomosa jellemzően 56 éves, férfi, átlagosan 77 millió eurós vagyonnal rendelkezik és Bukarestben vannak a vállalkozásai. maszol.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
